Jaguárral vették fel a harcot az illegális állatkereskedelem ellen Peruban
A jaguár a legnagyobb testű macskaféle az amerikai kontinensen, és az egyik legdrágább portéka a vadállatokkal kereskedő illegális piacokon. De a jaguáron kívül, a tiltások ellenére még több ezer másik madár-, emlős-, és hüllőfaj egyedit adják-veszik könyörtelenül, hiába próbálják ezt megakadályozni a hivatalos szervek világszerte.
Szinte felfoghatatlan mértékű az a pusztítás, ami az állatvilágot fenyegeti azért, mert egyre több ember vágyik arra, hogy valami egzotikus állatot tartson, kipusztulóban lévő faj teteméből készült elixírrel tartsa magát fiatalon, vagy egy színpompás trópusi madár tollával ékeskedjen. És a világon egyre többen meg is engedhetik maguknak, hogy ostoba és különc vágyaikat a fekete piacról elégítsék ki. Az Interpol becslése szerint az illegális állatkereskedelem piacán évente 20 milliárd dollár értékben üzletelnek.
Az élővilágunkat egyre nagyobb mértékben, és egyre szervezettebb pusztító vadkereskedelem megfékezésére gyűlt össze számos ország magas rangú képviselője Limában.
A nemzetközi kezdeményezés szimbólumának a jaguárt választották, ami nemcsak a vadkereskedők miatt az egyik leginkább veszélyeztetett faj, de a dél-amerikai ökoszisztémában is
és számos, szintén a kipusztulás szélére sodort amazóniai civilizáció hiedelemvilágában is kiemelkedő szerepet játszik.
Dél-Amerikára azonban kisebb figyelem összpontosul, amikor az orvvadászok és orgazdák által okozott jóvátehetetlen károkról a nemzetközi sajtó beszámol. A Limában tartott nemzetközi találkozó egyik nem titkol célja volt a figyelem felkeltése, és a probléma súlyának a tudatosítása helyi kormányzatokban is.
Az illegális vadkereskedelem a nemzetközi szervezett bűnözés egyik virágzó, ám a lebukás és büntetés tekintetében a legkevésbé kockázatos üzletága. Latin-Amerikában található földünk egyik különösen gazdag és rendkívül sokszínű állatvilága, ami sajnos illegális piac fokozott veszélyének van kitéve, ám az itteni állami szervek többségének, akárcsak az afrikai kontinensen, elsődlegesen ennél emberibb problémákkal kell megküzdenie. A latin országokhoz szinte eposzi jelzőkét tapadó korrupció sem segíti a nemzetközi bűnszervezetek által uralt vadkereskedelem felszámolását.
Luis Alberto Gonzales-Zuñiga, a perui kormány erdészetért és vadgazdálkodásért felelős kormányzati megbízottja elmondta, hogy a régióban évről-évre érzékelhetően nő a veszélyeztetett állatokkal folyó kereskedelem. Bár egy évtizede még az illegálisan kitermelt fa, és arany exportja mögött eltörpült ez a probléma, de mostanra Peruban már a negyedik helyen jegyzik a kábítószer-, fegyver-, és emberkereskedelem után. A kormányzati megbízott a találkozón megerősítette, hogy ezentúl a vadvilág megóvásában is prioritást kap az illegális állatkereskedelem elleni küzdelem, és ezzel kapcsolatban szorosabbra fűzik a kapcsolatot a nemzetközi civilszervezetekkel is, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzenek azoktól az afrikai és ázsiai országoktól, akik már előbbre járnak a vadkereskedelem felszámolásában.
Salvador Ortega, az Interpol egyik latin-amerikai vezetője elmondta, hogy a régió egyes országainak az eltérő jogalkalmazása is még sokszor akadályozza az egységes nemzetközi fellépést a határokon átnyúló bűnszervezetek ellen, valamint az elmaradott régiókban tapasztalható szegénység is az illegális kereskedelem malmára hajtja a vizet. Becslésük szerint a csempészek kegyetlen módszereinek köszönhetően a befogott állatok közül csak minden tizedik éli túl a szállítást. Az illegális kereskedelmi útvonalak végállomása többnyire Kína, ahol az utóbbi években a hatóságok egyre többször lépnek fel sikerrel a csempészhálózatok ellen, de Li Lishu, a kínai program felelőse elismerte, hogy még sok a tennivaló, és több erőforrás bevonására van szükség az állam részéről az illegális vadkereskedelem megszüntetéséhez. De az államokon kívül az emberek is tehetnek ez ellen, leginkább úgy, hogy nem vásárolnak olyan tárgyakat, amik vadállatok felhasználásával készülnek, és erre mi is minden egyes alkalommal felhívjuk az utasaink figyelmét. Ezeken kívül is rengeteg egyedi, kézzel készült souvenirt lehet venni, amivel támogathatjuk a helyi termelőket és közösségeket.
A perui vadvédelmi találkozón együttesen elfogadták, hogy a probléma közös megoldásában elsődleges szerepe van az oktatásnak és a felvilágosításnak, valamint a helyi közösségekkel való együttműködésnek a természet megóvásában.
