Június 24-én van az inkák újévi ünnepségének, az Inti Rayminak a fénypontja. Az inka hercegnő és spanyol konkvisztádor gyermekeként született krónikás, Garcilaso de la Vega feljegyzéseiből tudjuk, hogy az inkák a téli napéjegyenlőség idejétől számították az új év kezdetét, amit a történetíró szerint Sapa Inca Pachacuti uralkodásától fogva hatalmas állami ünnepséget is jelentett. Ilyenkor Cuzcoban az uralkodó, vagyis az inka sapa jelenléte mellett Inti, a Napisten tiszteletére óriási ünnepséget rendeztek és 9 napon keresztül áldozatokat mutattak be, hogy megköszönjék a terményeket, és mindent, amit a természet biztosított számukra.
Az inkák, mint sok más civilizáció a történelem során, a Napot tekintette a mindenség legnagyobb teremtő erejének, és ennek tiszteletét helyezték összetett természeti kultuszuknak a központjába. Az Inka Birodalom legfontosabb kultikus központja is a Nap-templom (Coricancha) volt, és az inka uralkodóra is mint a Napisten gyermekére tekintettek. A téli napforduló ünnepségének a központjában is a Nap állt, de az Inti Raymi szorosan kapcsolódott az őket körülvevő természet minden egyes elemének a tiszteletéhez is. A mindenséget energiával tápláló Nap mellett a többi égitest, az időjárási jelenségek, a hegyek, völgyek, folyók, állatok és növények kultikus tisztelete alapvetően meghatározta az inkák hiedelemvilágát, és máig kihat az Andokban élő kecsuák hétköznapjaira.
Az Inti Raymi szertartás az új év mellett az inkák népének mitikus eredetét is szimbolizálta. Akkori szokás szerint a Birodalom mind a négy sarkából jöttek a helyi vezetők a népes kíséretükkel, akiket az uralkodó látott vendégül. Az ünnep során táncokkal, felvonulásokkal, és az elmaradhatatlan állatáldozatokkal múlatták az időt, amikkel a papok kérték a Földanya, Pachamama áldását és a bőséges termés biztosítását. Az első Inti Raymi 1412-ben volt, az utolsó, amin még az inka uralkodó is részt vett pedig 1535-ben volt. Ezt követően a gyarmatosítók lecserélték az inka vallási gyakorlatot az általuk meghonosított katolikus vallás szertartásaira, amiből szintén egy izgalmas andoki egyveleg keletkezett, aminek a nyomai máig felfedezhetőek Cuzco, és az Altiplano számos településén.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
