Az inka származású történetíró leírásából tudjuk, hogy a robosztus falak ridegségét elfedték az épületeket borító aranylemezek. A nap tiszteletére emelt belső szentélyben egy több méter átmérőjű, csillogó arany korong kapott helyett, ami a nyári napforduló idején szétszórta a felkelő nap fényét az egész épületben. Az Coricanchában (jelentése:a nap temploma) a padlók és a falak burkolására felhasznált tömör aranytömbök, és a szintén aranyból készült szobrok ámulatba ejtő gazdagságáról az egykori spanyol források is csodálattal emlékeznek meg, bizonyítva, hogy nem csak az inka Garcilaso de La Vega túlburjánzó fantáziájának a szüleménye a legfontosabb birodalmi szentély mesés aranykincse. A nemesfém egy része a Pizarro által foglyul ejtett Atahualpa inka uralkodó váltságdíjára ment el (akit egyébként, miután összejött a kért több tonnányi arany és ezüst, mégis inkább megölt a keresztény konkvisztádor, hogy még véletlenül se akadékoskodjon az inka birodalom rombadöntése során), a hatalmas napkorongot és a többi, életnagyságú állatokat és növényeket mintázó arany szobrokat és más ereklyéket pedig Cuzcó elfoglalása után olvasztották be. Az Inka Birodalomban nem létezett pénzrendszer, és az arany értéke is főleg szakrális jellegéből fakadt, ezért valószínűleg az Andok szent helyeinek a kifosztásával nagy hatékonysággal tudták a spanyolok begyűjteni az inkák arany tárgyait. A hajón történő hazaszállításhoz pedig praktikusan tömbösítették a mégoly csodálatos megmunkált ceremoniális maszkokat, dísztárgyakat, és ékszereket. Ezért is van, hogy szinte alig találhatóak a világ legnagyobb múzeumaiban jelentős prekolumbiánus nemesfém gyűjtemények.
A Nap Templom romjaira emelt Santo Domingo próbálta ugyan minél jobban elrejteni az elbukott inka civilizáció egyik legnagyszerűbb alkotását, de a rendszeresen előforduló földrengések után mindig az inka mesterek által emelt falak maradtak állva. A perui kulturális minisztérium erőfeszítéseinek köszönhetően az utóbbi évtizedek rekonstrukciója során már az inka építészeti emlékek megőrzése és bemutatása került előtérbe, így az Inkalauz perui útjai során egyre nagyobb részt csodálhatunk meg a Coricancha eredeti épületéből, hogy még most is ámulatba ejtsen minket az alkotók mesterségbeli tudása, amivel a földrengéseknek is ellenálló épületeiket létrehozták. Ha 1911-ben Hiram Bingham nem fedezi fel a Machu Picchut, akkor valószínűleg most a Coricancha falai alapján csodálkozna rá a világ az Inka Birodalom különleges építészetére.
És ha Peruba jönnétek, akkor a www.inkalauz.hu oldalon rengetek programunk közül választhattok!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
